A Szövetség 15. Országos Presbiteri Konferenciája Pápán

Augusztus 18-20-án rendezte a Magyar Református Presbiteri Szövetség a címben szereplő konferenciát, a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében. Pápa városához az kötötte az alkalmat, hogy 400 éve, 1617-ben itt alakult meg Magyarország első presbitériuma, amelyre a konferencia keretében emléktábla avatásával és megkoszorúzásával emlékezett meg a Szövetség a Dunántúli Református Egyházkerülettel és a PRTA-val közösen.
A nyitó áhítaton Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Ján 1,6-12; 30-31 alapján szolgált. Az igéből kiemelte a befogadást, a látást, mint a lényeg meglátását, a valamivé válás folyamatát, amelyet sokan összetévesztenek az önmegvalósítással, pedig az ige azt üzeni, hogy Isten mássá, gyermekévé kíván tenni. A hit dolgában a hívésről, a hit gyakorlásáról van szó, aminek tartalma a tanúskodás, a bizonyságtétel. Végül hangsúlyozta a ráismerés ajándékát, amit megkapott Keresztelő János, amikor ráismert Jézusra.
A konferencia megnyitása után Tóth Cseperke VI. éves teológa ismertette röviden a PRTA történetét, majd Dr. Szabó András, a KRE BTK professzora megismertette a hallgatóságot a magyar vándordiákok történetével. Kiemelte a wittenbergi egyetemet, amelynek olyan neves professzorai voltak, mint Luther, Melanchton és mások. Az ott tanuló magyar diákok megalakították Coetus nevű egyesületüket, amelynek a feljegyzések szerint 1609 és 1613 között 439 magyar tagja volt. A XVII. században átkerül a református pédikátor-képzés súlypontja Heidelbergbe, majd 1622 után a holland egyetemek kerülnek első helyre.

Ezután a Szövetség ügyvezető elnöke, dr. Viczián Miklós tartott vetített képes bevezető előadást a magyarországi reformációról Balogh Ferenc debreceni tanár 1872-ben megjelent egyháztörténeti tankönyve alapján.
Dr. Somogyi Alfréd, a Szlovákiai Református Egyházkerület Pozsonyi Egyházmegyéjének esperese bevezetőjében a „felvidék” szó jelentésének történelmi változásaira hívta fel a figyelmet, majd a humanizmus, a reneszánsz és a huszitizmus előkészítő hatásainak a vázolása után a Gömöri Egyházmegye történetén keresztül ismertette a reformáció fejlődését a Felvidéken, ahol ma 98 000 református él 190 anya- és 130 leány-egyházközségben. Az előadáshoz Fekete Vince, a Szlovákiai Református Presbiteri Szövetség elnöke szólt hozzá.
Az első, pénteki napot Tóth András pápai esperes esti evangélizációja zárta a 2Tim 2,8-14 alapján, melyben hálára buzdította a résztvevő presbitereket az elhívásért és a kapott küldetésért.
A konferencia második napján dr. Bodnár Ákos, a Szövetség diakóniai tanácsadója a Zsid 11,1 alapján feltette a kérdést: van-e bennünk feltétlen bizalom Urunk iránt? Hiszünk-e vagy tudunk? Nikodémus látta Jézust: ez tudás, de az üdvösséget nem láthatta, tehát hitt benne
Kárpátalja reformációjáról György András somorjai lelkipásztor tartott előadást. Mint kárpátaljai születésű lelkész, szlovákiai szolgálata helyéről is számon tartja Ungvár, Munkács, Nagyszöllős, Visk, Máramarossziget, Beregszász környékének XVI. századi és azt követő reformációs eseményeit.
A Királyhágómellék reformációjáról Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Előljáróban felsorolta a régió szülötteit, Károli Gáspárt, Kölcsey Ferencet, Ady Endrét, Arany Jánost, akik a magyar irodalom csillagai és azt a meghatározó szerepet, amelyet Nagyvárad töltött be a régió kultúrájában. A reformáció a régióban Martinuzzi Fráter György halála után (1551) kezdődhetett csak el. Fontos kiadványként említette a Váradi Bibliát, amelyet a benne található széljegyzetek tettek keresett kinccsé. Az előadáshoz Tóth András, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnöke szólt hozzá.
A délelőtt folyamán került sor annak az emléktáblának az avatására és megkoszorúzására, amelyet a Szövetség tagjai közadakozásából készíttetett és helyeztetett el a PRTA földszinti folyosójának a falán, feliratában az igével: „…presbitereket állíts szolgálatba városonként, ahogyan meghagytam neked” (Tit 1,5b). Az avatáson Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált, majd a koszorúzást Tóth András pápai esperes és dr. Szilágyi Sándor, a Szövetség tiszteletbeli elnöke végezték el.
Dr. Buzogány Dezső, a Kolozsvári Hittudományi Egyetem professzora előljáróban kiemelte, hogy a reformáció lényege az igehirdetés megújítása, a magyar nyelven közreadott Ige diadalmenete volt. Előadását két részre bontotta: 1550-ig terjedő időszak eseményei, valamint az 1550-1570 között időszaké. Az első időszakban a helyi gyülekezetek megújulása zajlott a többnyire kereskedők által behozott nyugati eszmék alapján. A második időszakra a protestáns hit szétválása lett jellemző: az úrvacsora-tan miatt a lutheránus és a kálvini irányzat vált külön, a Szentháromságot kritizálók pedig az antitrinitárius (másképpen: unitárius) felekezetként jelentek meg. Hozzászólóként az Erdélyi Presbiteri Szövetség elnöke. Pályi József elmondta, hogy szövetségüknek Erdélyben mintegy 8000 tagja van.
Az előadások sorát Dr. Szűcs Ferencnek, a KRE HTK emeritus professzorának, a Szövetség teológiai tanácsadójának az előadása zárta „Presbitérium és demokrácia” címmel. Elmondta, hogy a demokrácia pozitívumai: mozgásteret hagy a kisebbségeknek, szétválasztja a hatalmi ágakat, a döntések nem az utcán történnek stb. Kálvin szerint a hatalom oka a bűnös ember, akinek fékre és zablára van szüksége. A gyülekezeti vezetés vonatkozásában döntő, hogy Krisztus kormányzása valósuljon meg. A presbitérium nemcsak a gyülekezettől kapja a megbízását. Melanchton hármas elve: fődolgokban egység, kis dolgokban szabadság, mindenekben szeretet érvényesüljön.
A konferencia résztvevői a délután folyamán megtekintették a Pápai Gyűjtemény kiállítását a Pápai Református Gimnázium épületében, különös figyelemmel az eredeti egyiptomi múmiát és tárgyakat bemutató teremre, majd átmentek a Fő utcai Ótemplomba, amely 1941-ig volt a gyülekezet használatában. Itt előadást hallgattak meg ennek történetéről, majd ugyanitt, Szövetségünk missziói és diakóniai elnökének, dr. Tóth Jánosnak a szolgálatával esti evangélizáción vettek részt. Az evangélizáció központi szava a lelki sáfárság volt. A reformáció is világosságot gyújtott a szívekben arról, ami ránk bízatott. Ma is számot kell adni sáfársági tevékenységünkről, de úgy, hogy ha valamiben ez sikerül, azért csak Istené lehet a dicsőség.
 A konferencia utolsó napján reggel D. Szabó Dániel, Szövetségünk nemzetközi tanácsadója foglalta össze a konferencia mondanivalóját történelmi áttekintéssel a reformáció vívmányairól a gyülekezetépítés, az iskolarendszer fejlesztése és a magyarság erkölcsi jobbítása terén.
A konferencia zárásaként a résztvevők a pápai gyülekezettel együtt vettek részt úrvacsorás istentiszteleten, ahol Szakács Gergely helyi lelkipásztor az ApCsel 1,4-11 alapján hirdette az igét. Az istentisztelet előtt Sárközi Gergely VI. éves teológus a harangokat, istentisztelet után pedig ifj. Márkus Mihály, szintén a gyülekezet lelkipásztora, a templom történetét ismertette a konferencia résztvevői számára. Az együttlét közös ebéddel zárult a Nátus étteremben.

dr. Szilágyi Sándor

 

a Magyar Református Presbiteri Szövetség 15. Országos Presbiteri Konferenciája rendben lezajlott.

A konferencia témája: „Reformáció a trianoni határokon kívül”

A konferencia alapígéje: „…hiteteknek az egész világon híre van” (Róma 1,8b)

Helyszín: Pápai Református Teológiai Akadémia díszterme, Pápa, Március 15. tér 13. III. em.

Időpont: 2017. augusztus 18-20.

 A konferencia programja itt megtekinthető.

 



Kálvin János

MAGYAR REFORMÁTUS PRESBITERI SZÖVETSÉG

 

Levélcím:
H-1092 Budapest
Ráday u. 28.


Telefon:
+36 (1) 476-3211
+36 (20) 250-1428


E-mail:
szovetseg [ kukac } presbiter [ pont ] hu


Bankszámlaszám:
11705008-20416641


Adószám:
19675039-1-43