A Református Közéleti és Kulturális Műhely f. év szeptember 27-ére találkozót szervezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán a fenti címmel. A találkozón Szövetségünk részéről részt vett Dr. Ritoók Zsigmond professzor és dr. Szilágyi Sándor tiszteletbeli elnökeink, valamint Veres Sándor, a Budapest-Északi Területi Szervezet volt elnöke, egyházkerületi főjegyző.

A találkozót Gér András zsinati irodavezető nyitotta meg, majd Berkesi Gábor, a Pozsonyi Úti Református Egyházközösség lelkipásztora tartott bevezető áhítatot, melyben kifejtette saját állásfoglalását is a témában. A beszélgetés központját képező kerekasztalnál a moderátor és az egyik hozzászóló szerepét dr. Zsengellér József, a KRE rektor-helyettese vállalta magára. A kerekasztal résztvevői Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok, iskolaigazgató, az MRE Zsinatának világi alelnöke, Zila Péterné óvodavezető, Pompor Zoltán pedagógiai szakértő, és Hegyi László miniszteri főtanácsadó voltak.

Az első megszólaló Ábrám Tibor volt, aki más, fontos elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen megjelenni a találkozón, de mondanivalóját video üzenet formájában adta közre. Statisztikai adatokkal illusztrálta a fiatalok szegregációját, és kifejtette, hogy ezek közebb hozataláért az egyházhoz a család, a gyülekezet és az iskola szorosan együtt kell működjön. Elmondta, hogy hitoktatással az állami iskolákban 13000 csoportban kb. 75000 gyermeket, a református iskolákban 2000 csoportban 32000 gyermeket érünk el, a más felekezetű ill. magán intézményekben majdnem 5000 csoportban közel 40000 fiatallal foglalkozunk. Ez nem is rossz szám. A 15-29 év közötti fiatalok között végzett kutatások 2000, 2004 és 2012 években, viszont azt mutatják, hogy a „maguk módján” magukat vallásosnak vallók aránya 56%-ról 2012-re 38%-ra esett vissza. Az említett 3 tényező még messze nincs összhangban. Ma kormányzatunk is nagy jelentőséget tulajdonít a keresztyén nevelésnek és itt három stratégiai tényezőt kell megemlíteni: dolgozunk egy református köznevelési stratégián, egy református tanterv- és tananyagfejlesztési projekt és az óvodafejlesztési program. Vizsgálatok folytak az egyházi és a világi iskolák tanulói szokásai közötti különbségekre is. A video üzenet hangfelvétele meghallgatható.

Hegyi László hozzászólásában elmondta, hogy a mai Baár-Madas falai között járt az akkori Lórántffy utcai általános iskolába. Idézte a Nobel díjas Szentgyörgyi szavait: „hogy milyen lesz a jövő, azt a ma iskolái határozzák meg”. Ezért tartja fontosnak kormányunk, hogy befektessen az egyházi iskolákba. Új kihívásokat jelentenek a „táblacserés” iskolák, hogy azok is többletet adjanak a diákoknak.

Másodikként Zila Péterné azokról a kutatásokról szólt amelyek keresték a véleményeket, mit jelent a református iskola? Többen nyilatkoztak úgy, hohy nem emberközpontú, hanem istenközpontú nevelést ad. Mások az öt „szolá”-t említették, a szülők pedig nagy százalékarányban említették, hogy védelmet, biztonságot nyújt a fiataloknak. Minél kisebb a gyermek, annál erősebb ez az elvárás. A pedagógusok is szeretnek református iskolában tanítani; érdekesség, hogy a férfi tanárok aránya ezekben a legnagyobb.

Pompor Zoltán elmondta, hogy szűlei az ő akarata ellenére a Baár-Madasba iratták be – ma már az ő fia is oda jár. Fontos annak tudatosítása, ki a fenntartója a református iskolának. Az a tapasztalat, hogy ezekben az iskolában a tanulók jobban elkötelezettek a tanulás irányában. Elmondta egy élményét egy matematika óra látogatásáról, ahol a tantervben szereplő matematikai sorozatok mellett a tanár a sonkádi templom építéséről is beszélt és felhívta a diákok figyelmét arra, hogy ha építészek lesznek, részt vállalhatnak egy – a sonkádihoz hasonló – templom tervezésében és építésében. Ez jól jellemzi az iskola légkörét és azt, hogy a pedagógus hogy teheti mellé a saját hitét a tananyag mellé. A hozzászólás itt meghallgatható.

Zsengellér professzor kiegészítő hozzászólásában kiemelte a közösségépítés jelentőségét, aminek példája, hogy a HTK hallgatói bibliaórákat tartanak más karok hallgatói részére. Fontosnak tartja a KRE, hogy ne hagyja el az egyetemet olyan végző hallgató, aki ne tenne szert valamilyen szintű biblia-ismeretre. Ebben szeret játszik, hogy a református iskolák tanárai többségükben erről az egyetemről fognak kikerülni. A hozzászólás– egy közbeszólással együtt – itt meghallgatható.

Ezután lehetőség nyílt arra, hogy a hallgatóság soraiból is érkezzenek kérdések vagy hozzászólások, melyekből kettőtérdemes kiemelni. Az egyik a fenntartó felelősségét emelte ki a presbitériumok szempontjából, de ehhez kapcsolódott a táblacserés iskolákban végzendő misszió kérdése is.

A találkozó elején és végén Balogh Loránt orgonaművész szolgálata frissítette az értelmet és a szívet egyaránt. A találkozó elején Bach esz-dúr prelúdiumát és fúgáját, a végén pedig három Bach korál-előjátékot adott elő.

A találkozó utáni fogadás adott alkalmat közvetlen eszmecserékre és beszélgetésekre a tárgykörben, főként a saját élmények és tapasztalatok kicserélésével.


Kálvin János

MAGYAR REFORMÁTUS PRESBITERI SZÖVETSÉG

 

Levélcím:
H-1092 Budapest
Ráday u. 28.


Telefon:
+36 (1) 476-3211
+36 (20) 250-1428


E-mail:
szovetseg [ kukac } presbiter [ pont ] hu


Bankszámlaszám:
11705008-20416641


Adószám:
19675039-1-43

Támogatóink