Folyó év augusztus 23-26. között rendezte meg Egyházunk, közelebbről a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány az idei Reformátusok Szárszói Konferenciáját, amely hagyományosan aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Az idei konferencia pénteki és szombati fő előadásai a külső, illetve a belső migrációval foglalkoztak. Belső migráció cím alá sorolták a szervezők a magyarok mozgását Európában, a Kárpát-medencében, sőt, országon és egyházon belül is. A továbbiakban csak a külső migráció pénteki előadásait ismertetjük, mert ez foglalkoztatja leginkább honfitársainkat, és emiatt támadják országunk vezetését is.

Az előadások moderátora Fischl Vilmos evangélikus lelkipásztor, az Ökumenikus Tanulmányi Központ főtitkára volt, aki maga is gyermekként évekig élt Líbiában, és közelről ismerhette meg az arab világot.

Az aznapi első előadó Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet munkatársa volt, aki az elmúlt három év alatt bejárta az Európába irányuló migrációs útvonalakat, a magyar befogadó létesítményeket, hogy megismerje a bevándorlókat, sorsukat, helyzetüket.  Számokkal illusztrálta a migrációt és annak változásait. Saját maga is migráns: Erdélyből ment Svédországba, majd 3,5 éve jött Magyarországra. A beilleszkedés segítésénél figyelemmel kell lenni a migráns kategóriájára, vallására, kultúrájára – egyszóval identitására. Rámutatott, hogy elsősorban a másod- és harmad-generációs bevándorlók radikalizálódhatnak. A részletes előadás hangfelvételen meghallgatható.

A második előadó Grúber Károly minisztériumi biztonságügyi előadó, hangsúlyozta, hogy segíteni kell a szenvedő embereken, Európát pedig elsősorban a lagymatag keresztyénektől kell megvédeni. Az emberek fő problémája a fogyókúra, a saját boldogulása. Legjobb segítség az lenne, ha ott segítenénk, ahol a migránsjelöltek élnek. Ha a magyarság nem tudja magát reprodukálni, nincs jövője. Magyarázta a különbséget a nyugati világ és a közép-európai országok hozzáállása között. A nyugat-európai országokban jelen van az iszlám. A globalizáció és a technológiai fejlődés is hatással van a migrációra. Beszélt a migrációs biztonságpolitikáról, amely az elmúlt 3 és fél év alatt nyugaton is a magyar álláspont felé közeledik. Határvédelem vonatkozásában magunkra vagyunk utalva. Vita folyik a tengeri védelemről. Fontos a biztonsági szolgálatok együttműködése. A részletes előadás hangfelvételen meghallgatható.

A két előadást referátumok követték. Elsőként Incze Nikoletta a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja részéről a politikai iszlám megismertetését tűzte ki céljául. Az iszlám nemcsak vallás, hanem civilizáció is, amely megnyilvánul minden vonalon. Az iszlám védelmezői gyakran vetik a keresztyénség szemére a keresztesháborúkat, de bizonyította, hogy azok az iszlám európai terjeszkedésére adott válasz voltak. Ezt térképekkel illusztrálta. A mehódított területeken volt egy kiváltságos réteg: a Könyv Népe – keresztyének és zsidók, akik külön adók és egyéb korlátozások mellett maradhattak életben. A dzsihád 1200 éve alatt kivégzett milliókért soha nem kértek bocsánatot. Ismertette az iszlám véleményét a keresztyénekről, valamint Mohamed életének fontos mozzanatait. A referátum hangfelvételen meghallgatható.

A következő referátumot Székely János róm. kat. megyéspüspök tartotta. Két alapigazságot említett: a nemzetek, kultúrák a teremtő Isten akaratából jöttek létre; továbbá minden embernek joga van a normális élethez. Az elsőhöz elmondta, hogy a globalizmus ellensége az Isten és a vallás, a család, a nemzet, a fizikai föld és a közösségek. Jelenleg kb. 250 millió ember él hazáján kívül. A vándorlás okai: a társadalmi igazságtalanságok, a természet pusztulása, valamint a háborúk. A katolikus katekézis már korábban előírta, hogy a bebocsátást kérőnek meg kell állni a határnál és befogadást kérni. A föld lakosaiért felelősséget kell vállalni. Amint hadsereggel csak állam rendelkezhet, hasonló korlátozás kellene a magántulajdon nagyságára is, amely ma túlságosan koncentrált. Ezt számokkal is alátámasztotta. A referátum hangfelvételen meghallgatható.

A kövekező referátumát Köntös László dunántúli református püspökhelyettes esszének nevezte. A migráció megítélésében számos álláspont van – még egyházon belül is. Van, aki azt mondja, hogy a migráns jövevény, tehát be kell fogadni. Más megközelítés szerint a migránsok honfoglalók egy vallásháborúban. Ő a második koncepció híve. Néhány szentírási helyet és hazai tanulmányokat idézve indokolta a második, konzervatív álláspontot azzal, hogy az igehelyekkel a liberális nézeteket is meg lehet alapozni. Utóbbi nézeteket vallók azt hirdetik, hogy a migráció Isten eszköze az emberek közötti különbségek megszüntetésére. Azt mondják: Jézus a jó ember, a próféta, aki erkölcsi normákat adott nekünk. Ez nevezhető „keresztyén univerzalizmus”-nak. Alapvető világnézeti problémák mutatkoznak náluk. Az egyenlőség nem univerzális; Krisztusban jöhet létre. Mi ehhez ragaszkodunk, nem lehet relativizálni a muszlim vallás különbözőségét. A referátum hangfelvételen meghallgatható.

Végül a hallgatóság Homicskó Árpád szociális és munkaügyi egyetemi oktató referátumát hallgathatta meg. A migráció egyik oka az Európában a XX. században kialakult jóléti szociális rendszer. Ennek alapját az adók képezik. A skandináv országokban ez a legfejlettebb, ezért törekszenek a migránsok még Németországból is oda átjutni. A nyugdíjak fedezetéhez valóban hozzá tudna járulni a migránsok adója, ha azok között sok jól képzett és gyorsan beilleszkedő ember lenne. Sajnos nem ez a helyzet; a jobb életet számukra a szociális ellátás jelenti, amely terheli az állami költségvetést. Állást foglalt a munkaerő unión belüli mozgása mellett. A referátum hangfelvételen meghallgatható.

A konferencia összefoglaló videofelvétele megtekinthető az interneten: www.reformatus.hu/mutat/15529/


Kálvin János

MAGYAR REFORMÁTUS PRESBITERI SZÖVETSÉG

 

Levélcím:
H-1092 Budapest
Ráday u. 28.


Telefon:
+36 (1) 476-3211
+36 (20) 250-1428


E-mail:
szovetseg [ kukac } presbiter [ pont ] hu


Bankszámlaszám:
11705008-20416641


Adószám:
19675039-1-43