MRPSZ Tavaszi konferencia | Magyarországi Református Presbiteri Szövetség

Isten missziójának nagy története – Beszámoló az MRPSZ Tavaszi Missziói Konferenciájáról

Megtartotta 2023. évi Tavaszi Missziói Konferenciáját a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség. A helyszín a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ismét a berekfürdői Megbékélés Háza Üdülő- és Konferenciaközpont volt. Istenünk kegyelméből közel kilencven határon innen és túlról érkező testvér lehetett egy közösségben az Ige körül, töltődhetett és inspirálódhatott a hétvége gazdag programja által.

Mint ahogy a rendezvény címéből is könnyen lehet rá következtetni, a hétvége központi témája a misszió volt. A misszió, amely minden keresztyén ember számára izgalmas és roppant fontos küldetés.

Nem véletlenül mondja Jézus Krisztus tanítványainak: Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig (Mt 28,19-20). Ez a missziói parancs!

S hogy az ezzel való foglalkozást az MRPSZ mennyire komolyan veszi, jól mutatja, hogy a következő esztendők tavaszi berekfürdői konferenciáin is ezt a témát fogják tovább bontogatni.

A hétvége főelőadója Dani Eszter solymári lelkipásztor volt, aki az egész közösséget megragadó módon tanított a misszióról, Isten missziójának nagy történetéről. Előadásaiban olyan fontos és elgondolkodtató kérdésekkel szólította és ragadta meg a hallgatóságot, mint például:

Hol a helyünk Isten nagy történetében? (személyesen nekem, valamint a gyülekezetemnek)
Mi az egyház, a gyülekezet elhívása?
Hogyan tudjuk Isten végtelen szeretetét beleélni a társadalomba?
Mit jelent, ha a missziót nem feladatnak, hanem identitásnak látjuk?
Hogyan lehet Isten Országa és kultúránk útkereszteződésének feszültségébe beleállni és Isten gyermekeiként alternatív közösséget formálni, és így élni?

Emellett a Biblia, mint egyetlen nagy történet bemutatásán, a teremtéstől az új égig és új földig, a király visszatérésig nyúló íven keresztül további mélyre ható üzeneteket és gondolatokat helyezett a jelen lévők szívére. A hallgatóságban megfogalmazódott sok-sok gondolat megosztására, az eszme- és tapasztalatcserére, a közös reflektálásra az előadásokat követő, testvéri hangulatú kicsoportos beszélgetésekben nyílt lehetőség.

Az előadások és csoportbeszélgetések mellett, a hétvége napjainak szép keretet adtak reggelente a napi ige körüli összegyűlések és a kiscsoportos imaközösségek. Esténként pedig a dicsőítések, bizonyságtételek és áhítatok. Csodás volt megtapasztalni, hogy az egész konferenciát áthatotta az a vonzó, őszinte, szeretetteljes hangulat és testvéri közösség, amelyben a résztvevő testvérek bátran tudták megosztani egymással örömeiket és kihívásaikat. Akár egyéni vagy gyülekezeti tapasztalatokról, akár a misszió vagy a presbiterválasztás témáiról volt szó.

A konferencia méltó eseménye volt a misszió és szolgálat témájához kapcsolódóan az MRPSZ által alapított Kanizsai Pálfi János-díj ünnepi átadója. A díjjal évről-évre a kiemelkedő szolgálatú presbitereket jutalmazzák. Az idei díjazott Tóth András, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnöke volt.

A gazdag hétvége lélekemelő úrvacsorás istentisztelettel zárult.

A következő sorokban néhány résztvevő élménybeszámolóját olvashatjuk:

A konferencián a várakozásomon felül gazdagodhattam, tanulhattam. Ehhez nagyban hozzájárult az előadó, Dani Eszter is, aki teljes hitelességgel, teljes lényével mondta el azokat a dolgokat, amelyekről aztán közösen gondolkodhattunk. Továbbá az első esti dicsőítés is nagyon sokat adott. Nyugodtan ülve énekeltem szép énekeinket, közben pedig úgy éreztem, hogy megérint, átjár a Lélek.

(Toldi Csaba – főgondnok, Rákospalota-Óváros)

A Presbiteri Szövetségről az idén hallottam először és nagy örömmel jöttem erre a hétvégére. A program és az előadó, Dani Eszter neve is vonzó volt számomra. A misszió témája pedig az egyik szívügyem. Öröm volt a kedves és nyitott presbiter testvérekkel találkozni, velük együtt lenni, együtt hallgatni az előadásokat, közösen részt venni az áhítatokon, istentiszteleten. Nagyon fontosnak tartottam a kiscsoportbeszélgetéseket, ahol feldolgozhattuk a hallottakat. Nagyon jó volt hallani más gyülekezetek szolgálatairól, kihívásáról, örömeiről és arról, hogy milyen mély hittel és készségesen szolgálnak az ott lévő presbiter testvérek. Lelkileg nagyon feltöltődtem a hétvége során.

(Puskás Júlia – presbiter, Kecskemét)

Káposztás Gábor felelős szerkesztő