1. Előzmények
Az MRPSz jogelődje, az Országos Református Presbiteri Szövetség 1926. október 24-én alakult meg Debrecenben. Első elnöke dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök, a Magyar Református Egyház Egyetemes Konventjének (a mai Zsinat elődjének) lelkészi elnöke volt. Presbiteri elnökül dr. gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnokot, a Konvent presbiteri elnökét választották meg. Főtitkára dr. Csikesz Sándor egyetemi tanár lett, aki nagy lelkesedéssel végezte a Szövetség szervezését. Amint egy korabeli egyházi újságcikkben olvashatjuk Réthy László tollából: „Ezer bajunknak és nyomorúságunknak egyetlen oka, hogy nincs lelki presbitérium. Alig találunk bibliát olvasó, kegyes életű presbitert…”
A presbiterek nevelése, képzése célkitűzéseiben jelentős volt az ORPSz 1929-ben, Diósgyőrben tartott országos értekezlete, amelyen határozatot hoztak a „Magyar Presbiter” c. lap megindításáról. Ennek főszerkesztőjéül Baltazár Dezső elnököt, felelős szerkesztőjéül Szabó Imre esperest választották meg. Baltazár püspök halála után a főszerkesztői tisztet dr. Ravasz László püspök vette át. 1935-ben Csikesz Sándor visszavonult, a főtitkár Szabó Imre esperes lett. A Konvent 1938-ban felhívta az egyházközségeket, hogy presbitériumaik egységesen lépjenek be az ORPSz-be.
A II. világháború után az ismert körülmények arra kényszerítették az ORPSz-t, hogy 1950. április 11-én kimondja saját feloszlását.
(Részletek dr. Kis Domokos Dániel anyagából)
2. Megalakulás, első tisztségviselők és főbb történések
A rendszerváltozás évében dr. Tóth Károly dunamelléki püspök hívta fel néhány ismert presbiter figyelmét, hogy célszerű lenne újra megalakítani a Református Presbiteri Szövetséget, híven az ORPSz 1938-ban közzétett célkitűzéséhez:
„Az ORPSz célja: a magyar református presbiteri hivatástudatnak a Szentírás és a magyar református hitvallások alapján élesztése, fejlesztése, nevelése, a presbiteri összetartozás kifejezésre juttatása által a magyar református egyház számára megfelelő, hű és hitvalló presbiterek képzése, a református egyház-társadalmi munka felkarolása által.”
A megalakítás előkészítése érdekében néhányan, közöttük Balla Tibor, Barátossy Jenő, dr. Ritoók Zsigmond, dr. Szilágyi Sándor meghatározták a fő célkitűzéseket és az indulás módját, majd ismerős budapesti és vidéki gyülekezetekben meghirdették a Magyar Református Presbiteri Szövetség megalakulási szándékát. A mintegy 50 alapító tag 1990. szeptember 15-én tartott első közgyűlésén megállapította a Szövetség alapszabályát és megválasztotta első vezetőségét (elnökét, 3 alelnökét, főtitkárát és titkárát). A megalakulást a Fővárosi Bíróság 1990. október 14-én kelt végzésével hagyta jóvá. A Szövetség székhelye 1991-től mindmáig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökei jóvoltából a Ráday u. 28. sz. alatt, az Egyházkerület székházában van.
A taglétszám eleinte gyorsan emelkedett. Volt olyan presbitérium (pl. a fóti), amelyik teljes létszámával belépett az MRPSz-be. Az első évek az alapszabály és a szervezeti felépítés formálásával teltek.
Már 1991-ben közgyűlési határozat hívja fel a presbitériumok figyelmét arra, hogy követeljék a fordulat éve után elkobzott egyházi javakat. A Szövetség kezdettől fogva nagy hangsúlyt tesz a „Presbiter” c. lap terjesztésére és tartalmára.
1992-ben határozat született arról, hogy folyóiratunk címét „Hit és jövő”-ről „Presbiter”-re változtatjuk.
1993-tól fordítja figyelmét a határon túli magyarajkú presbiterekre és már abban az évben napirendre tűzi képviselői részvételét kárpátaljai esperesi értekezleten. A Holland Államismereti Párt és még két kisebb, ugyancsak református hitelveket valló párt támogatásával megrendeztük az első holland-magyar közéleti konferenciát.
1994-ben születik közgyűlési határozat a bizottságok körének kibővítéséről, valamint területi szervezetek létrehozataláról.
1995. Ez évben a küldöttgyűlésre – első ízben – a külhoni és a diaszpórában élő presbiter testvérek is meghívást kapnak. Az első szövetségi pályázat benyújtása. Az Illyés Alapítvány támogatásának köszönhetően – egyelőre néhány tíz példányban – a PRESBITER folyóirat a határon túlra is postázásra kerül. Háromszintű presbiterképzés kidolgozása a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karával közösen.
1996-ban a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója az FTC futballpályáján. Kapcsolatépítés a Magyar Református Világszövetséggel és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatával. A nyomdaköltségek emelkedése miatt a PRESBITER ez évben 5 alkalommal jelenik meg.
1997-ben már 13 területi szervezet működik ill. alakul meg. Kapcsolatfelvétel a szomszédos országokban megalakuló presbiteri szövetségekkel. Ez évben kap oklevelet a Nagykőrösön kísérleti jelleggel indított felsőfokú presbiterképzés első évfolyama. Presbiteri Kézikönyv kiadása 3.000 példányban, dr. Ritoók Pál főtitkár szerkesztésében.
1998-ban a közgyűlés szorgalmazza a presbiterek gyülekezetek és egyházmegyék szintjén szervezendő képzési alkalmait. Üdvözli a nagykőrösi főiskolai karon végzett presbitereket és az általuk megalakított Presbiteri Alkotó Műhelyt. Kiadásra kerül a Presbiteri Füzetek 24 kötetből álló „kék” sorozatának első kötete. Megköttetnek az első együttműködési megállapodások a határ-menti egyházmegyék között.
1999-ben a közgyűlés szükségesnek nyilvánítja ki, hogy a következő 6 évben minden presbiter adjon számot ismereteiről, amelynek tartalmát az egyházi szervekkel egyetértésben határozzák meg. Ennek nyomán születnek meg a presbiterképzés tantervei gyülekezeti, egyházmegyei és akadémiai (felsőfokú) képzési változat számára, azzal a bevallott céllal, hogy ezeket a képzéseket egyházunk tegye kötelezővé minden presbiter részére.
2000 a presbiteri tisztújítás éve. Hatályba lép a Szövetség első Számviteli Politikája.
2001-ben megünnepeljük a Szövetség fennállásának 10 éves évfordulóját és rögzítjük a mindenkori elnökség 6 éves mandátumát.
2003-ban a Szövetség köszönti a gyülekezetek minden, újonnan megválasztott presbiterét, elfogadja a presbiterképzési tantervet és annak a Zsinat elé terjesztését határozza el. Örömmel regisztrálja a „Presbiter” lap sikerét és a presbiterek irányában végzett szolgálatát.
2004-ben üdvözli 150 új belépő tagját.
2005-ben kéri a Zsinatot, hogy a presbiteri eskü szövegébe kerüljön bele, hogy „a presbiter (a gondnok) az egyház hasznát a magáénak mindenkor elébe helyezi”. Ezt a Zsinat el is fogadja. A Szövetségnek internet elérhetősége, önálló honlapja, e-mail címe van. A kommunikáció egyre nagyobb része elektronikus csatornán valósul meg. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián elindítjuk a lelkipásztori munkatárs-képzés első évfolyamát.
2006-ban a Szövetség áttér az elektronikus alapú kettős könyvelésre.
2008-ban az elnök és a főtitkár látogatást tesz a szentpétervári reformátusoknál. Aláírásra kerültek az első együttműködési nyilatkozatok a határmenti egyházmegyék területi szervezetei között (Békés-Érmellék, Békés-Arad).
2009: Kálvin év, születésének 500. évfordulója alkalmából. Debrecenben megalakul az egységes Magyar Református Egyház. A PRESBITER terjedelme az addigi 16-ról 20 oldalra bővül, Kárpát-medencei presbiteri híreknek is helyet biztosítva. Két alapítvánnyal közösen kiadtuk és terjesztettük presbitereink között „Kálvin János élete és teológiája röviden” című brosúránkat.
2010-ben a Szövetség közhasznú egyesületként jegyezteti be magát. Részt vettünk a Kárpát-medence református újság-szerkesztői részére Hídalmáson rendezett médiakonferencián.
2011-ben az elnök és a főtitkár látogatást tesz a lengyelországi reformátusoknál. A Szövetség a Kálvin-téri templomban megünnepli fennállásának 20 éves jubileumát.
2012-ben a presbiterképzési bizottság megjelenteti a már korábban elkezdett Presbiteri Füzetek (sárga sorozat) II/4. és II/5. kötetét, mely utóbbit a KIM támogatásának köszönhetően minden tagjának elküldi díjmentesen. Ugyancsak a presbiterképzési bizottság új honlapot indít www.presbiterkepzes.hu címmel a füzetek tartalmának, továbbá egyéb hasznos anyagok hozzáférhetővé tételére.
2013-ban az Országgyűlés a köznevelési törvény keretében lehetővé tette, hogy a gyermekek választásuk szerint tanulhassanak hit- és erkölcstant, vagy csak erkölcstant. A 2013-as év a fokozatos bevezetés első éve, ezért a Szövetség 40 000 szórólapot juttat el a gyülekezetekhez, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókat széles körben terjessze és ösztönözze a református családokat, hogy gyermekeik a hit- és erkölcstant válasszák.
2014-ben a közgyűlés Kanizsai Pálfi János díjat alapított. A névadó az a pápai esperes, aki 1617-ben megalakította az ország első presbitériumát. Jelentős eseménynek tekinthető az az együttműködési megállapodás, amelyet 2014. november 8-án ír alá Sárospatakon a Kárpát-medence öt magyarajkú presbiteri szövetsége, úgymint a Szlovákiai, a Kárpátaljai, a Királyhágómelléki, az Erdélyi Református Egyházkerület és az anya-országi presbiteri szövetség (MRPSz) elnökei. A Felvidéken Szövetségünk közreműködésével elindult a presbiterképzés. A Szövetség az év végén ismét 10 000 szórólapot indított el a gyülekezetekhez, tekintettel az azévben első és ötödik osztályba lépő református tanulók hittanoktatásban való részvételének lehetőségére.
2015-ben a közgyűlés először osztott ki Kanizsai Pálfi János díjakat három volt elnökünknek.
2016-ban szorosabbá tettük együttműködésünket a Magyar Református Nőszövetséggel közös konferenciák, illetve egymás konferenciáin kölcsönös részvétel formájában.
2017 eseménydús év volt Szövetségünk életében. A reformáció 500 éves jubileuma, az országos presbiteri tisztújítás, tisztújítás Szövetségünkben, kapcsolat felvétele a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálattal, az Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségével. Támogattuk egy Nyugat-Európai Magyar Presbiteri Szövetség megalakítására tett kezdeményezést, amelynek sajnos nem lett folytatása. A 15. Országos Presbiteri Konferencia keretében emléktáblát helyeztünk el a Pápai Református Teológiai Akadémián. Szövetségi jelvény készül.
2018-ban megalakult a Bihari Területi Szervezet, amivel így a Tiszántúli Egyházkerület minden egyházmegyéjében sikerült megalakítani területi szervezetünket. Szövetségünk közvetlen anyagi támogatást nyújtott a Királyhágómellék és Kárpátalja presbiteri szövetségeinek. Ebben az esztendőben hálaadó jubileumi konferenciákkal emlékeztek meg a békési területi szervezetnek az érmelléki és aradi szervezettel 10 éve kezdődött együttműködésére.
2019 januárjában nagy csapás érte Szövetségünket: a Ráday Kollégium leégése miatt ottani irodánk használhatatlanná vált, és anyagi kárunk is igen jelentős volt. A Budapest-Józsefvárosi Gyülekezet segítségünkre sietett és átengedte egy, az Önkormányzattól bérelt helyiségét használatra
2020 márciusában újabb váratlan nehézségekkel kellett szembenéznünk. A koronavírus járványa minden közösségben töltendő együttlétünket megakadályozta és konferenciáinkat, presbiterképzési és missziós alkalmainkat, valamint irodánk működését fel kellett függeszteni. Évi rendes közgyűlésünket is levelezés formájában bonyolítottuk le. Ehhez hozzájárult egy világi hatósági eljárás, amelynek következtében – megkérdezésünk nélkül – Szövetségünket vallási egyesületté minősítettek át, ami hasonlóvá tett bennünket valamilyen szektához, amely számára új egyházzá való alakulás vált lehetségessé. Ez ellen panasszal éltünk és kértük az eredeti, civil szervezeti státusz visszaállítását. Reméljük, hogy kérésünknek helyet adnak. Az eredeti, civil szervezeti státusz visszaállítása érdekében rendkívüli küldöttgyűlést hívtunk össze, melyen határozatban mondtuk ki, hogy kezdeményezzük a Fővárosi Törvényszéken a visszaminősítés rendezését.
2021-ben a Szövetségünk elköteleződik a megújulás felé, ennek jegyében felkéri elnökének Bor Imrét a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzőjét.
2022-ben a megújulás jegyében új 5 fős elnökséget választ Szövetségünk. 4 fő a Magyarországi Református Egyház kerületeinek képviselője az 5. fő pedig lelkipásztor. Ezzel az elnökségi összetétellel is kifejezve az egységes, országos képviseletet és a közegyházzal való kapcsolattartást és együtt munkálkodást. Nevünket Magyarországi Református Presbiteri Szövetségre változtatjuk. Egyszerűsítjük és a kor követelményeihez igazítjuk az alapszabályunkat. Elkezdődik a megyei szervezetek megújítása is a felépítési struktúra egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele mellett. Szintén elkezdődik a honlap és a Presbiter című újság megújítása.