„Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből,” /Ef 6,6/
Nagy örömmel vettünk részt a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség képviseletében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének 20-ik konferenciáján Nagyváradon az újvárosi református templomban.
A küldöttség tagjai: Miskolcról Kovács Miklós és Dr. Elekes Tibor mindketten a Miskolci Református Belvárosi Egyházközség presbiterei és gondnokai és dr. Palicz Róbert az MRPSZ elnöke, Vésztőről Erdei Gábor az MRPSZ békési egyházmegyei szervezője.
Isten ugyanazt az igét helyezte Nt. Herdeán Gyöngyi a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség és Tóth András a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke szívére, így a nyitó áhítat és a levezető elnöki köszöntő Jézus Krisztus főpapi imájából:
„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” /Jn 17,15/
A nyitó áhítatot követően Tóth András levezető elnök felkérésére köszönthettem a konferenciát Pál apostol Efézusbeliekhez írt levele 6. rész 6 versével, átadva a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség, s a résztvevőkre figyelemmel a békési, a borsod-gömöri területi szervezetek, valamint Török Csaba Pál akadályoztatása miatt távollétében is a debreceni területi szervezet köszöntését.
Három gondolatot helyeztem a testvérek szívére, elsőként a Krisztusban való egységet és a nemzetben való összetartozást, másodszor a jövőre, az egyház következő évére való fókuszálást, a hagyomány megélésével, az első szeretet tüzével való átadásával, harmadszor Krisztus kereszthalálának minden egyes emberhez szóló személyes üzenetét, amely alapján a presbiteri konferenciának célja a presbiter személyes szolgálati feladata betöltése, az abban való épülés és megerősödés Isten vezetését elkérve.
Erdei Gábor köszöntésében a becses szavunk megvilágításával emelte ki a testvéri találkozások értékét.
Nt. Dénes István Lukács a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, a Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség lelkipásztora tartott előadása Gyülekezeti elöljárók és szolgálattevők – egyházközség menedzselése presbiteri szemmel.
Az előadás a presbiter fogalmának tisztázásával indult, hangsúlyozva, hogy a lelkipásztorok is részei a presbitériumnak, presbitertársak.
A bevezető áhítathoz kapcsolódva az előadás a közgazdaságtudományok és mögöttesen a társalomtudományok, így különösen a szociológia, kommunikáció fogalomkészletét az egyházra alkalmazva és adaptálva a projekt alapú megközelítést mutatta be.
A projektet, ami nem a lelkész, nem a presbiteré, hanem Krisztusé. A projektet, amelyben rendelt helyen és rendelt ideig sáfárok lehetünk, amelyben hűséggel meg kell állnunk és az elvégzettekkel el kell számolnunk.
Nt. Dénes István Lukács a gyülekezeti élet hétköznapi példáinak sokaságával, egyszerűnek látszó, de a lényegre mutató kérdésekkel mutatta be, hogy az egyháznak a Krisztus projektben, tehát szolgálata betöltésében mindenekelőtt tisztáznia kell helyzetét és lehetőségeit.
Az egyháznak minden egyházkormányzati szinten meg kell tudni fogalmazni a világban létezve a feladatait, kijelölve a projektelemeket, amivel és ahhoz tudnia kell kérni és adni, lelkészeknek, presbitereknek, gyülekezeti tagoknak egyaránt.
Nt. Dénes István Lukács ebben vezérfonalban valódi reformátori elvvel nem ajánlott újat, nem ajánlott semmi különlegeset, semmi rendkívülit, semmi mást, mint vissza az alapokhoz, a józan paraszti észt.
S a konferencia és az előadás üzenetéhez: A presbitérium akkor tudja betölteni szerepét, hozzájárulni a Krisztus projekthez, amikor a presbiterek egyen – egyenként odateszik, megosztják tudásukat, tapasztalatukat, véleményüket látásukat.
Az előadáson feltett kérdések közül a gyülekezeti életben talán a leggyakoribb, különösképp költségvetés, pályázat, beruházás, építkezés előtt a Miből?
S ilyenkor, mikor az erőforrások merülnek fel, s ez sokszor megreked a pénznél, holott legalább ilyen fontos a szakmai tehetség, tudás és tapasztalat és az odaszánt idő. Vagyis ne fizessünk azért, amit magunk is meg tudunk oldani.
Tóth András elnök a konferencia lezárásakor azt a reményét fejezte ki, hogy lelkileg mindenki vitt magával valamit az alkalomról.
Nt. Dénes István Lukácstól minden résztvevő kapott egy lapot, amelyen számot vethetett belső szobájában erősségeivel, gyengeségeivel, lehetőségeivel, kockázataival, személy szerint és gyülekezete tekintetében, hogy felmérhesse, értékelhesse, hogyan tud bekapcsolódni a Krisztus projektbe, miként tudja leghatékonyabban közreműködni Isten országának építésében.
Miskolcra hazafelé számot vetve a kapott lelki ajándékokkal, az előadás üzenetével Isten az alábbi igét helyezte a szívemre:
„Ha valóban elnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hogy megismerjelek téged, és hogy elnyerjem jóindulatodat. Nézd, ez a nép mégiscsak a te néped! Az Úr így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? Mózes erre mondta neki: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!” /2Móz 33, 13-15/
Az imádság évében így imádkozzunk, hogy vezessen és pártfogoljon az Úr kegyelmében a keskeny úton, útjelzőként használva a lelki alkalmakat, mint 2026. június 27. kánikulai szombatján e presbiteri szövetségi konferenciát a nagyvárad-újvárosi református templom falai között, annak gyülekezete befogadó szeretete mellett.
dr. Palicz Róbert
Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnöke
* Az alkalmon készült képek megtekintése ITT